Az aranykalászos gazda vizsga menete

Az aranykalászos gazda vizsga menete

A hatályban lévő jogszabályok szerint ma Magyarországon csak az vásárolhat 1 hektárnál nagyobb területű termőföldet, aki bejegyzett földműves. Ezt a státuszt azonban csak egy mezőgazdasági képzettséggel lehet elérni.

Azoknak, akik nem szeretnének hosszú éveket tölteni az iskolapadban, az aranykalászos gazda képzés elvégzése jelenti a leggyorsabb és legegyszerűbb utat. Már csak azért is, mert az aranykalászos gazda vizsga menete korántsem olyan bonyolult, mint egy egyetemi záróvizsga.

De mire is kell pontosan számítani az aranykalászos gazda vizsgán? Ebben a cikkben összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat, ezért érdemes végigolvasni.

Ki jelentkezhet aranykalászos gazda vizsgára?

Mielőtt részleteznénk az aranykalászos gazda vizsga menetét, lássuk, hogy kik jelentkezhetnek magára a vizsgára. Az aranykalászos gazda vizsgára csak olyanok jelentkezhetnek, akik már elvégezték az aranykalászos gazda képzést. A képzés elméleti és gyakorlati órákból áll, ami összesen 480 tanórát jelent. Ez az időtartam azonban lerövidíthető akár 50 órára is, de csakis egy előzetes tudásfelmérés után.

Az aranykalászos gazda képzésről nem árt tudni, hogy ma már a legtöbb esetben az online térben történik. Ez hatalmas könnyebbséget jelent a résztvevőknek, hiszen nem kell bejárniuk a tantermi órákra, és saját időbeosztás szerint dolgozhatják fel a teljes mértékben rendelkezésükre álló, elektronikus tananyagot.

A képzésre való jelentkezést két feltételhez kötik:

  • a jelentkező rendelkezzen alapfokú iskolai végzettséggel, vagy végezze el a Dobbantó programot;
  • a jelentkező rendelkezzen érvényes egészségügyi alkalmassági igazolással.

Könnyebbséget jelenthet, hogy az aranykalászos gazda vizsgának nem feltétele a jogosítvány és a pályaalkalmassági igazolás sem. A résztvevők az elméleti és gyakorlati órák után záróvizsgát tesznek. Amennyiben a záróvizsgát sikeresen teljesítik, jogosultak a szakmai vizsgán részt venni, amit egy független, akkreditált vizsgaközpont bonyolít le.

Mit kell tudni az aranykalászos vizsgára?

A diákok rendszerint nyaggatják a tanárokat, hogy ugyan mondják már el, hogy mi lesz a dolgozatban, vagy ez esetben a vizsgán. A tanárok pedig annyit felelnek, hogy minden, amit eddig vettünk. Nincs ez másképp az aranykalászos gazda vizsgával sem. A vizsgázók tudását kizárólag azokban a témakörökben teszik próbára, amiket a tanfolyam során érintettek.

De annak érdekében, hogy kicsit pontosabb képet kapjunk, nézzük meg az aranykalászos tanfolyam 8 fő témakörét:

  1. Agrárvállalkozási alapismeretek
  2. Növénytermesztési ismeretek
  3. Zöldségtermesztési ismeretek
  4. Szőlő- és gyümölcstermesztési ismeretek
  5. Állattartási alapismeretek
  6. Állattenyésztési alapismeretek
  7. Erőgépek
  8. Mezőgazdasági munkagépek

Ezeket a témákat alaposan körüljárja a tananyag, ezért ha kellő energiát fordítunk a felkészülésre, a vizsgát játszi könnyedséggel letehetjük.

A vizsgázóknak két fajta feladatot kell végrehajtaniuk: egy gyakorlati és egy szóbeli feladatot. A gyakorlati vizsgamunka négy vizsgarészből áll: A) feladattípus: állattartás, állattenyésztés; B) feladattípus: növénytermesztés, kertészet; C) feladattípus: gépüzemeltetés; D) feladattípus: szakmai beszélgetés. Ez a négy vizsgarész minden vizsgázó számára megegyezik.

A gyakorlati vizsgamunka során a vizsgázó állattenyésztési, növénytermesztési és gépüzemeltetési feladatokat végez el. Ezeket a feladatokat a független, akkreditált vizsgaközpont határozza meg. A vizsgaközpont úgy állítja össze a feladatokat, mind a három témakör szerepeljen benne, a feladatcsoportok nagyjából azonos nehézségűek legyenek, és a feladatok elvégzése körülbelül ugyanannyi időt vegyen igénybe.

Az aranykalászos gazda vizsga lépésről-lépésre

Most pedig lássuk, miként zajlik pontosan az aranykalászos gazda vizsga menete. Ahogy az előbb említettük, a vizsga két fő részből, egy gyakorlati, és egy szóbeli részből áll. Miközben a vizsgázó végrehajtja a gyakorlati feladatokat, a vizsgabizottság beszélgetést folytat az adott tevékenységgel kapcsolatban. A bizottság kérdései a növények és állatok felismerésére, valamint azok tartás, illetve termesztéstechnológiájára vonatkozna.

Mindemellett kérdezhetik a vizsgázót a használatos munkaeszközökről és gépekről, az előállított termékek felhasználásáról és értékesítéséről, de a a munka egészségügyi, környezetvédelmi és biztonság-technikai feltételei sem maradnak ki. A gyakorlati feladatok szerves részét képezi a növények, állatok, magvak, eszközök, és gépelemek felismerése is.

Az értékelőlapokat és a gyakorlati vizsgamunka feladatait mind a független, akkreditált vizsgaközpont készíti elő. A komplex feladatok csak akkor sikeresek, ha a végrehajtandó, és a gyakorlati feladattól el nem választható felismerési feladatokat is teljesítette a vizsgázó.

A végrehajtandó feladatok során, a három témakörben a következő feladatok várnak a vizsgázókra.

Állattartási, állattenyésztés

Ebben a témakörben olyan feladatokra számíthatnak a vizsgázók, amik az állattartás, és az állatápolás napi és időszakos munkái közé tartoznak. Ilyenek a takarmányok érzékszervi vizsgálata, a takarmány-előkészítés, takarmánykiosztás, itatás, kitrágyázás, állatápolás, legeltetés, trágyakezelés, takarítás, fertőtlenítés, alapvető vizsgálatok elvégzése, tejvizsgálat, küllemi bírálat, méretfelvétel, a takarmány és alom érzékszervi minősítése, termésbecslés, számla kiállítása az állattenyésztésben, vagy éppen az alkalmazott alap bizonylatok és nyilvántartások kitöltése.

A szántóföldi növénytermesztés és a kertészeti termesztés

Ebben a témakörben olyan  napi és időszakos feladatokat végezhetnek, mint az alapvető vizsgálatok, talajvizsgálatok, vetőmagvizsgálat, vetőmag-szükséglet, és egyszerű növénytermesztési munkák.

Emellett a gyakorlati feladat része lehet egy számla kiállítása a mezőgazdasági termelésben, alkalmazott alapbizonylatok és nyilvántartások kitöltése, kertészeti munkafolyamatok elvégzése, talajelőkészítés magvetéshez, magvetés szabadföldbe, magvetés szaporító ládába/tálcába, palántázás, vegetatív szaporítás, ültetőgödör kiásása, ültetés, öntözés, metszés, gyümölcsbetakarítás, osztályozás, minősítés, tárolás, csomagolás, szőlőművelés és -metszés.

Gépüzemeltetési feladatok

Amikor a gépüzemeltetési feladatok végrehajtására kerül a sor, a vizsgázóknak a következő tevékenységekben kell jeleskedniük: a szántóföldi növénytermesztésben és az állattartásban alkalmazott erő- és munkagépek, berendezések üzemeltetése, karbantartása, munkájuk ellenőrzése, és beállítása

Képesnek kell lenni az egyszerűbb karbantartási feladatok végrehajtására is a következő gépekkel: mezőgazdasági erőgépek, talajművelés gépei, tápanyag-visszapótlás gépei, vetés, ültetés, palántázás gépei, növényápolás gépei, betakarítás gépei. 

A sort folytatják a kertészeti kisgépek, kerti traktorok, talajfertőtlenítő gépek, metszőollók, gyümölcsbetakarítás és manipulálás gépei, gyümölcsök tárolásának berendezései, termesztőberendezések fűtőberendezései és a szellőztetés, öntözőberendezések, takarmány-előkészítés gépei, itatás, trágyaeltávolítás, fejés, tejkezelés gépesítése, tojásgyűjtés és –kezelés eszközei, keltetőgépek, nyírás eszközei, állattartó épületek klímaszabályozása, mosás és fertőtlenítés gépei, elektromos kerítések, mérlegelés, és az állatszállítás eszközei.

A vizsgatevékenység végrehajtására 180 perc áll rendelkezésre. A szakmai beszélgetés kizárólag a vizsgán végzett feladatokhoz kapcsolódnak. A beszélgetés ideje 20 perc. A vizsgatevékenység és a szakmai beszélgetés is csak akkor számít sikeresnek, ha a tanuló a megszerezhető összes pontszám legalább 40%-át elérte.

Mit tegyek, ha nem tudok megjelenni az aranykalászos gazda vizsgán?

Nem kell megijedni, ha valaki nem tud megjelenni az aranykalászos gazda vizsgán. Egy évben több vizsgára is sor kerül, így bármelyikre lehet jelentkezni. Ami viszont negatívum, hogy a vizsgadíjat újból be kell fizetni. Ennek az az oka, hogy a szakmai vizsgát egy független, akkreditált intézmény szervezi, akik nem tudják számításba venni a korábban befizetett összeget.

Tanúsítvány a sikeres aranykalászos gazda vizsgáról

Akkor beszélhetünk sikeres aranykalászos gazda vizsgáról, ha a vizsgázó legalább 40%-ot elért a mind a gyakorlati, mind pedig a szóbeli feladatok végrehajtása során. Így a vizsgázó megszerezte az aranykalászos gazda részszakmát. Az erről kiállított bizonyítvány államilag elismert alapfokú végzettséget és szakképesítést tanúsít.

A végzettség bizonyítja, hogy az aranykalászos gazda rendelkezik alapvető mezőgazdasági szakismeretekkel, és képes önálló agrárgazdasági vállalkozást működtetni a környezet-, tűz- és munkavédelmi előírások betartása mellett.

A sikeres aranykalászos gazda vizsga feljogosít a 37 kW teljesítményhatár feletti traktor, a 2 méter feletti vágóasztal szélességű önjáró mezőgazdasági betakarítógép (kombájn), a fejő- és tejfeldolgozó gép, valamint a lánctalpas traktor jogosítvány igénylésére.

Jelentkezz nálunk aranykalászos gazda vizsgára!

Amennyiben sikerült meggyőzni arról, hogy nem is olyan vészes az aranykalászos gazda vizsga, szívesen várjuk a jelentkezésed. Ha hozzánk jelentkezel az aranykalászos gazda képzésre, lehetőséged van az egész tanfolyamot online végezni. Ráadásul a teljes, kidolgozott tételsort is a rendelkezésedre bocsátjuk. Lehetőséged van online tartani a kapcsolatot az oktatókkal, így semmiről sem maradsz le.

Ami pedig az aranykalászos gazda vizsgát jelenti, a jelentkezéshez minden esetben teljes körű segítséget nyújtunk. Várjuk a jelentkezésed!

Ha pedig időben szeretnél értesülni az induló tanfolyamokról, iratkozz fel a hírlevelünkre (nem küldünk felesleges üzeneteket, és bármikor leiratkozhatsz).